„Iszunk, mint a skótok, verekszünk, mint az angolok!”

Robog tovább a Balkán-Express itt a MODS blogjában. A tegnapi nagysikerű Delijét bemutató cikk után következzen a legnagyobb riválisuk, Belgrád másik oldaláról, a Grobari!

Grobari (Partizan Beograd)

A cigányok sírásói. Kell annál nagyobb elismerés, ha egy csoportra legnagyobb riválisa ragaszt ilyen félelmetes gúnynevet? Legfőképpen, ha ezt a vad, balkáni Jugoszlávia Európa szerte elismert, és hírhedt hordája a Delije teszi? Talán elég lenne ennyi is a Partizan Beograd fekete-fehér őrültjeiről, de ismerjük meg jobban őket.

Hazánkban (és máshol is) a szerb ultrákról a Delije mint egyeduralkodó jut eszébe mindenkinek, nem teljes joggal. A zvezda csodálatos BEK sikerei és a Partizan nemzetközi bukdácsolásai keltették e téveszmét, holott a Partizan szurkolói is vannak olyan jók, mint a vöröscsillagosok. A zvezdások ultrásabbak, monumentális koreográfiáik lekörözik a sírásók próbálkozásait, de hőseinket inkább valami elképesztően vad, agresszív talán angolos stílus jellemzi. Totálisan őrültek, mindig mindenütt balhék törnek ki, amerre járnak. Megközelítőleg kétszáz darab transzparenst szedtek el riválisaiktól az évek során. Náluk nem divat fejjel lefelé kiaggatni az elkobzott drapikat, ők egyből tépik, és meggyújtják.

Szurkolásuk iszonyatosan vehemens: dörgő hangerő, fáklyák, rakéták, füstök. Éneklésben verhetetlenek, ezt a zvezdások is elismerik. Hűségüket sem kell bizonygatni, a „boldog békeidőkben” egy Partizan – Hajduk Split 1:6-os meccs után szűnni nem akaró éneklés és taps fogadta a holtfáradt veszteseket. „Míg a többi csapatnak szurkolnak, a Partizant szeretik!” – mondják.

Glasgow, Róma, Milánó, Bukarest, Groningen, Szófia, Athén – nincs szégyenkeznivalójuk a turnék terén sem.

Jelszavuk: „Iszunk, mint a skótok, verekszünk, mint az angolok!” Mindenki az ellenségük, egyedül a Chelsea huligánjaival barátkoznak, többször voltak már egymás meccsein. Ahhoz, hogy agresszivitásukat lemérjük, elég végignézni transzparenseiken: (lefordítva) félelem, szörnyűség, szeretnek a kopók, alkohol, csorda, terror, csak a halál biztos, kihívók, gyilkosok, megérinthetetlenek, keresztapák, gerilla 37, bűnözők, alcatraz, rengés, stb…

A háború után jelentősen leapadtak a jugó liga nézőszámai. A Partizan meccseit is csak a C.z., és a Vosa elleni rangadón kísérte derbihangulat a J.N.A. stadionban.    

A válogatott meccsein nagy a széthúzás a két belgrádi gigász között, nem is vegyülnek el, hanem a két ellentétes kanyarban helyezkednek el. A válogatottat jobban szeretnék, ha végre Szerbia néven futna ki a meccsekre, és a „Hej Sloveni!” helyett a szerb himnusz hangzana fel a meccsek előtt.

A Grobari tagjai előszeretettel látogatják a kosár-, röp-, kézi-, és vízilabda meccseket is, mindegy csak a Partizan játsszon, lehessen inni, ordítani és verekedni. Nem nagy filozófusok az biztos, de nem is ettől váltak híressé, de még inkább hírhedté.

Forrás: 3. Félidő 1997.