A Mod kultúra
Az '50-es évek közepe körül komoly generációs szakadék volt a tinik és szüleik között. A fiatalok ekkor érezték először, hogy van elég joguk és rátermettségük a dolgok megváltoztatásához. Belefáradtak abba, hogy úgy bánnak velük, mint a kisgyerekekkel, majd rögtön felnőttként kell viselkedniük amint bekerülnek a munka világába, vagy a hadseregbe. A fiatalok tudomásul vették, hogy a társadalmi osztály túlságosan megosztott volt és ők képesek voltak arra, hogy megváltoztassák azt, és egy, a szüleikétől különbözőt alakítsanak ki. Az ifjú nemzet úgy hitte, hogy nem kell megtenniük a szüleik vagy nagyszüleik útját, még akkor sem ha ez a rendszer századról századra ismétlődött. A kamaszkori években minden lehetséges módon ellenszegültek a szokásoknak. Mindenki mástól különbözőek akartak lenni. Ezért voltak ők Modok. Az '50-es évek végére Anglia még nem éledt fel teljesen a II. világháború utáni gazdasági problémákból, de számos munkahelyet hoztak létre különböző területeken.
A városi kamaszokra egyre nagyobb szükség volt a foglalkoztatásban, a háborús veszteségek okozta munkaerõhiány miatt, illetve a gazdasági rendszer minél gyorsabb újjáépítése érdekében. A fiúk fõként hivataloknál vagy postáknál helyezkedtek el, a lányok pedig gépírónõként dolgoztak vagy kisebb áruházakban/üzletekben kaptak állást. A Mod számára a munkahely azt jelentette, hogy állandó jövedelme van, mellyel szabadon rendelkezhet. Rendkívül közösségi emberként mindig vágyott arra, hogy megmutathassa másokétól eltérõ személyiségét, öltözködési módján vagy akár jármûvén keresztül. Több száz fontot költöttek robogóikra és arra, hogy követhessék a Teddy Boy stílust, amiért rajongtak. Ez egy nagyon különleges stílus volt, még ha nem is tartott sokáig. A Teddy Boy egy kevert stílus volt: az East End-i gengszter, és a West End-i Edwardian között. A Teddy Boyok bársonyborítású kabátot, "peg-top"-ot - azaz répanadrágot és gumicipõt hordtak. Hosszabb, arcba hulló hajuk volt. A lányok jellemzõ viselete sötét színû vagy térd fölötti skótkockás szoknya volt, magas nyakú pulóverrel. A legnépszerûbb hajviselet a hosszú, egyenes haj volt. Még ha a divat fontos szerepet is játszott a Teddy Boy életében, nem más volt, mint egy stílus, amit azért követtek hogy megmutathassák Mod mivoltukat. A tömeg megítélése szerint a Teddy Boy "egy agresszív, erõszakos, vad szörny volt, aki rágózott, zsírral kente a haját hogy az egyenes legyen, és aki széles választékú halálos fegyverzettel flangált mint pl. pengék és bicikliláncok". A Teddy Boyok csoportokban támadtak, nyugdíjas asszonyokat fenyegettek meg és lányokat hálóztak be.
A Modoknak a '60-as években egy új stílust kellett alkotniuk. A Mod lét részeivé váltak az újítások és az, hogy a lehető legjobb és legeredetibb formában kellett megjelenniük. A Mod mindig is vágyott arra, hogy különbözőnek tűnjön és felismerjék elit öltözködése és stílusérzéke miatt. Az új, Modok által létrehozott stílust College Boynak vagy Ticketnek hívták. A College Boy egy nagyon egyszerû és ízléses stílus volt, ennek változataival még ma is gyakran találkozhatunk. A College Boyok rövid hajat és egyszerű (kényelmes) nadrágot, Fred Perry pikét, katonai parkát, zergebõr cipőt és világos sminket viseltek. A Fred Perry ing még ma is nagyon népszerű a Rudie-k, Skinheadek, és "revival" Modok körében. Ezt a tenisz pólót Fred Perryrõl, a '30-as évek 11-szeres wimbledoni bajnokáról nevezték el. Az ingek mellrészén egy aranyozott babérkoszorú látható. A College Boyt egy nagyon olaszos stílusnak tartották, ami jól illett a robogókhoz. A lányok számára a Ticket (olaszul: Biglietto) stílus az eredetiség szinonimája volt. Átlagosnak mondható ruhákat, illetve nadrágot és férfiinget hordtak, és nem sminkelték magukat. A kedvelt hajviselet a '20-as évek kissé extrém bubifrizurája volt, tarkón felállított hajjal. A szemöldöküket borotválták. Ezt a stílust még ma is láthatjuk mely egyszerűsége ellenére nagyon kockázatos is volt abban az időben. Igaz, ez a stílus főként lányok számára volt, de a fiúk is hasonló, leegyszerűsített ruhákban mutatkoztak és francia stílusú (választék és hosszabb fazon) hajat viseltek.
A "Modizmus" számára ez volt a legjelentősebb és legmozgalmasabb időszak. Végre a média kezdte megérteni, hogy valójában mi is történik a fiatalsággal. Londonban kószálva mindenhol robogójukat vezető vagy night clubokban egész éjszakán át ska zenére táncoló Modokkal lehetett találkozni. Brighton sok Modok és Rockerek közötti összetűzést látott a munkaszüneti napok alatt. Ellepték a partot ahol buliztak és a strandot ahol verekedtek. Miután egy hosszú harc alkalmával a Modok kis kalapácsokat, a rockerek pedig nyugágyakat használtak, a vandálkodás az utcán folytatódott. A Mod lányok lelkesen részt vettek a harcban, míg a rockerek azonnal motorra ültek. 1963 és 1964 alatt a Modok és Rockerek híresek lettek, mert életet adtak egy fiatalos erő kirobbanásának Európa számos részén. 1968-tól, amikorra mindent csatát megvívtak, a Mod kultúra elhalványodott. Ekkor volt 20 éves és egy új kor kezdődött. Még ha meg is halt a fő kultúra, még lesznek tisztelői, akik nagyrabecsülik és megértik majd. A '70-es években olyan bandákkal, mint a Who és a Jam Paul Wellerrel, akik hihetetlenül népszerűvé váltak, a robogók továbbra is népszerűségnek örvendtek, és az egész klasszikus Mod stílus újra divatba jött a fiatalok között. A kor kamaszainak nem kellett azokhoz a követelési módokhoz folyamodniuk a felnőttekkel szemben, mint az eredeti Modoknak, mivel az ifjúsági kultúra immár egy kész tény volt a felnőttek előtt. Mivel az új Modoknak nem kellett megélniük azokat a harcokat, melyeket elődeik megéltek, így egy olyan Modizmusba kerültek be, mely divatosnak számított. Nagyrészt ezek kissrácok voltak, akik nem tudtak igazán a punk szubkultúrából kiindulni. Mégis, punk-rock bandák, mint a Clash, gyökereiket a brightoni Mod világban őrizték olyan dalokkal, mint "Rudie can't fail" és "The guns of Brixton", így utalva a Mod kultúrára. Még egy alkalommal, az '50-es évek Absolute Begginers együttesének egyik kedvelt zenei műfaja, a ska népszerűvé válik. Olyan együttesek, mint a Specials és a Selecter nagyon keresettek voltak az angol klubokban. Az emberek szerették a jamaikai pop és punk zene "táncolható" keverékét. Az akkori ska együttesek többsége része volt a 2 Tone-nak. A 2 Tone volt a legelső teljesen ska elnevezés a világon. A második Mod hullám magáénak vallja az "Edward" stílust, ami olyan ruhákból állt amiket az Absolute Begginers is viselt. A nagyhajtókás ruhák még manapság is eléggé divatban vannak. A '70-es évek öltözékére jellemzőek voltak a fényes, világos színű ruhák melyek jól illettek a Doc Martens lábbelik stílusához. 1981-re az ifjúkori évek elmúltak, és a modok ezentúl nem tartották magukat a kezdeti szabályokhoz. Színterük teljesen megváltozott és már a harmadik Mod hullám kezdett feltűnni előttük, amely ma is jelen van. Nem lehet leírni, hogy mi is ez pontosan. A '90-es évek Mod kultúrája a brit-pop "Blur" együttes körül forog, és mint ahogyan a ska harmadik hullámában, itt is megjelennek az olyan bandák, mint a Mighty Mighty Bosstones, The Pietasters és a Toasters melyek a ska különböző stílusait játsszák. A harmadik Mod hullám jellemző öltözködése a sötét ruhák a fiúknál, a lányoknak pedig mini felsők és pulóverek. Elmondható, hogy az új Mod kultúra különleges alkalmakra korlátozódik, amikor a Modok felöltöznek, hogy ska előadásokon vegyenek részt. A robogók még mindig népszerűek, de az újabb és gyorsabb modellek közkedveltebbek mivel megbízhatóságuk jelentősen túllépi régebbi, de bizonyára stílusosabb elődjeikét. Még ha a harmadik hullámhoz tartozó Modoknak logikusnak is tûnik, hogy az előbbi generációk Modjaihoz hasonlítanak, vannak, akik inkább a városi raverekhez (ún. "party animals") hasonlítják őket. Ez egy érthető hasonlat. a raverek szeretik áttáncolni az éjszakát és amfetaminokat használnak, mint ahogyan a régi Modok is ezt tették. A Modizmus minden egyes reinkarnációjában állandó szereplők maradtak a robogók és az amfetaminok. Ez a két elem kiállta az évek múlását, az idők és hullámok változásait.
WE ARE THE MODS!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése